Megéri klímával fűteni?

Miért olcsóbb az áram

A gázkazán elégeti a gázt. Egy egységnyi gázból valamivel kevesebb, mint egy egységnyi hő lesz, mert a füstgázzal a hő egy része elmegy a kéményen. A legjobb kazán sem tud több hőt adni, mint amennyi a gázban van.

A klíma nem termel hőt, hanem szállítja: kívülről hozza be. A kültéri egységben keringő hűtőközeg még mínusz fokon is hidegebb a külső levegőnél, így hőt vesz fel tőle, a kompresszor ezt összesűríti, a beltéri egység pedig leadja a szobában. Az áram a szállításra megy el, nem a hő előállítására.

Ezért egy egységnyi árammal három-négy egységnyi hőt tud bejuttatni. Ezt méri a SCOP érték, ami a mai gépeknél jellemzően 4 körül van. A SCOP a teljes fűtési szezonra vetített átlag, benne van az enyhe őszi nap és a januári fagy is.

Vagyis a klíma nem azért olcsóbb, mert az áram olcsóbb, hanem mert négyszer annyi hőt csinál ugyanabból az energiából.

Ha a te lakásodra vagy kíváncsi, hívj: +36 70 274 2138, és a helyszín alapján megmondjuk, melyik gép fűt eleget.

A forintos összehasonlítás

Egy kilowattóra hő ára magyar lakossági tarifával, 2026 augusztusában:

• Klíma, kereten belül: 9 Ft
• Gáz, kereten belül: 11 Ft
• Klíma, keret felett: 18 Ft
• Gáz, keret felett: 79 Ft

A fordulópont ott van, ahol a gázkeret elfogy. Nézzük, honnan jönnek ezek a számok.

A földgáz rezsicsökkentett ára nagyjából 102 Ft köbméterenként az évi 1729 köbméteres keretig, felette lényegesen több. Az áram 36 Ft kilowattóránként a havi 210 kWh-ig, felette nagyjából a duplája.

Egy köbméter földgázból körülbelül 10,5 kilowattóra hő nyerhető, egy kazán ennek nagyjából kilencven százalékát adja át. Így a kedvezményes gázárral egy kilowattóra hő nagyjából 11 forint. A keret feletti gázárral ugyanez a számítás 79 forintot ad.

A klímánál, négyes SCOP-pal, egy kilowattóra hőhöz negyed kilowattóra áram kell. Kedvezményes árammal ez körülbelül 9 forint, a keret feletti árammal körülbelül 18.

Ebből következik a lényeg: amíg mindkét kereten belül vagy, a kettő nagyjából egálban van. A 9 és a 11 forint közötti különbséget egy ilyen becslés nem tudja biztosan kimutatni, mert a gép valós SCOP-ja és a kazánod valós hatásfoka is eltérhet a példától.

Amint a gázkereted elfogy, a gáz ára a többszörösére ugrik, a klímáé viszont nem. Ott fordul meg a képlet: a fenti számokból a keret feletti gáz több mint négyszer annyiba kerül, mint a keret feletti áram ugyanannyi hőért. Ezért nézd meg a számládon, hol tartasz az éves gázkerettel.

Amit a számok kihagynak

A fenti számítás egy kilowattóra hő árát hasonlítja össze. Azt nem mondja meg, hová kerül a hő a lakásban, és azt sem, mit tud a gép kemény fagyban.

A klíma az adott helyiséget fűti, nem az egész lakást. Átmeneti időszakban, tavasszal és ősszel ez pont elég, és ilyenkor a leghatékonyabb a gép, mert kint még nincs igazán hideg.

Nagy hidegben csökken a hatásfoka. Ezért fontos, hogy meddig fűt a gép: van olyan modell, ami mínusz huszonöt fokig is működik, ezt érdemes megkérdezni, mielőtt döntesz.

A gázkazánt nem feltétlenül váltja ki. A legtöbb budapesti lakásban a kettő együtt a jó megoldás: a klíma viszi az átmeneti szezont, a kazán a mély telet.

Mikor nem éri meg

Nem állítjuk, hogy mindig megéri. Három helyzetben szoktuk azt mondani a felmérésen, hogy ne erre építs.

Rosszul szigetelt, régi lakás. Ahol a fal és az ablak sok hőt enged ki, ott nagy a hőigény, és egy szobaklíma ezt nem győzi. A gép folyamatosan hajt, a szoba mégsem melegszik fel igazán, és a négyes SCOP-ot egy állandóan maximumon járó gép nem hozza. Ilyen lakásban a szigetelés az első lépés, nem a klíma.

Csak egy szobában van gép. Ha a nappaliban kellemes a meleg, de a hálószoba, a fürdő és az előszoba hideg marad, akkor vagy ott is fűteni kell valamivel, vagy a hideg falak elviszik a nappali melegét is. Egy klímával nem fűtesz ki egy háromszobás lakást, hiába kedvező a kilowattóra ára.

A meglévő gázkazán még évekig elmegy. Ha a kazánod jó állapotban van, és a gázkereten belül maradsz, a klíma fűtésre való megvétele nem hoz megtakarítást, csak kiadást. A kereten belül a két ár nagyjából egál, nincs miből visszajönnie a beruházásnak. Más a helyzet, ha nyárra amúgy is klímát vennél: akkor a fűtés ráadás, és megéri olyan gépet választani, ami télen is használható.

Van még egy eset: ha a keret feletti árammal fűtenél. A havi 210 kilowattórás áramkeret felett a klímával fűtés 18 forint kilowattóránként, ami a kereten belüli gáz 11 forintjánál drágább. Ilyenkor a gáz az olcsóbb.

Mi történik nagy hidegben

A hőszivattyús üzem hatásfoka a külső hőmérséklettel együtt csökken. Ez nem hiba, hanem fizika: minél hidegebb a külső levegő, annál kevesebb hő van benne, amit a gép ki tud venni, és annál többet kell dolgoznia a kompresszornak ugyanannyi hőért. Enyhe őszi időben a gép könnyen hozza a négyes SCOP-ot, kemény fagyban már nem.

A fűtésre optimalizált gépek jellemzően mínusz 15 fokig adják a névleges teljesítményüket. Ez alatt még működnek, de kevesebb hőt adnak, mint amennyi a papíron van. Egy nyári hűtésre vett, olcsóbb gép ennél hamarabb elveszti az erejét, pedig a leghidegebb hetekben kell a legtöbb fűtés.

A kültéri egység leolvaszt. Fagypont körül, párás időben a kültéri hőcserélőre jég rakódik, és a jég szigetel. Ilyenkor a gép megfordítja a kört, és pár percre a kültéri egységet melegíti, hogy a jég leolvadjon.

Ez idő alatt a beltéri egység nem fűt, a ventilátor leáll vagy lassít, a kültéri egységből gőz száll fel. Ez normális működés, nem hiba, de a kieső percek is benne vannak abban, hogy a téli hatásfok alacsonyabb.

Nagy hidegben tehát a klíma többet fogyaszt egy kilowattóra hőért, mint amit a fenti számítás mutat: a 9 és a 18 forint szezonátlagra épülő becslés, a januári napokon ennél többe kerül a hő. A leolvasztás vize pedig fagyban jéggé áll a kültéri egység alatt, ezt a szerelésnél számításba vesszük, hogy ne a járdára vagy a szomszéd erkélyére csöpögjön.

A kettő együtt: mikor melyik

Nem kell választanod. Ahol gázkazán van, a legolcsóbb megoldás nem a csere, hanem hogy mindkettőt akkor használod, amikor az a jobb.

Az átmeneti időszakban, a fűtési szezon elején és végén, a klíma a jobb. Kint plusz fokok vannak, a gép a legjobb hatásfokán jár, és egy-két szobát kell néhány fokkal melegebbre hozni. Ilyenkor a kazánt be sem kell kapcsolni, és a gázkereted marad a mély télre.

A mély télben, amikor tartósan fagy, a kazán viszi a fűtést. Az egész lakást fűti, és a hatásfoka nem függ a külső hőmérséklettől. A klíma ilyenkor is mehet rásegítésnek abban a szobában, ahol a legtöbbet vagy, de a fő terhet a gáz viszi.

Ez azért a legolcsóbb kombináció, mert mindkét rendszer akkor dolgozik, amikor a legjobb. A klíma leveszi a gázról az enyhe heteket, így a keret tovább kitart a fagyos hetekre, a kazán pedig akkor fűt, amikor a klíma hatásfoka amúgy is romlik. Ha a gázkereted így egész télen kitart, végig a kedvezményes árral fűtesz.

Ha nem tudod, nálad hol van a fordulópont, hívj. A felmérésen megnézzük a lakást és a kazánt, és megmondjuk, mikor melyikkel jársz jobban.

Gyakori kérdések